PROJEKTEK
Valahol az elején kellene kezdenem, de nem is tudom, hogy az hol van az. Amikor kölyök koromban a bringa nyújtotta a szabadságot, vagy mikor először szerszámot fogtam a kezembe, hogy majd én megcsinálom! Esetleg ott, amikor az első bringára azt mondtam, hogy ez megmarad! Van egy népes kerékpár gyűjteményem ami a műhelyben, padláson, és gyakorlatilag minden hol, ahol akad egy szabad hely ott pihen. És még mindig akad olyan, amire azt mondom, hogy egy ilyen is kell! A NÖLL ilyen, ami egy igazán kult cucc.
A havasi kecske, vagy ahogy az amerikai ismeri Mountain Goat
Hát ez a történet sem most kezdődött...
Pukkasszunk polgárt!
A Titan 1 ½ Trac egy érdekes vas, mind térben, mind időben. Sok írásos anyag nem maradt fent róla. Pár kerékpáros fórumon megfutattam, de ott sem jutottak vele sokkal többre mint én. Ami biztos, hogy 1990-92 volt az ő éve. A gyártó neve nem ismeretlen a régi bringások körében, főleg a BMX fanatikusok tudják mi is a márka erőssége.
Hát ez a vas, egy másik unikornis. Sokan nem ismerik, mert nálunk nem nagyon terjedt el, de a hozzám hasonló mániákus bringások számára, a top 10-ben szereplő márkák közt is a lista elején van.
Hogy is kezdhetném. Megvadultam -bár lehet ezt másnak kellene nevezni-, amikor megláttam ezt a vasat nem bírtam magammal.
Akartam, mint annak idején a szomszéd lányt. Még a helyzet is kísértetiesen hasonló volt, mivel a Vas viszont engem nem akart annyira.
Ahogy az előző projectnél már leírtam, a márka egy igazi bringás számára az maga a mountain bike. Nem tudom, meddig fényezzem, de ha valaha szembe kerültök egy ilyen bringával, és tehetitek, adjatok neki pár percet, hogy elejétől a végéig nézzétek át a vázat.
A bringa! Ez a vas egy igazi unikornis, legalábbis nekem. Minden embernek más tetszik, és mást tart a legjobbnak, de ha meghallják a Cannondale nevet azonnal tudja mindenki miről is van szó. Az áhított amerikai kézzel készült csodáról, ami gyakorlatilag a magyar bringások zömének csak álom marad, esetleg egy poszter a szoba falán.
Persze a dolog mindenkinek mást jelent, de nekem ez a név, a kerékpárt magát. A hozzám hasonló fanatikus bringás számára biztos nem ismeretlen a név, ami mára fogalommá vált a régi bringakedvelő körökben. Kis történelemóra, mert megérdemlik! Chris Chance 1977-ben kezdett el kerékpárokat építeni, és 1982-ben született meg az első mountain bike váz!
Egy elég nagy fába vágtam a fejszém mikor nekiálltam ennek a bringának. Pont mint azok a suttyók, akik Eric Cartman-nel akartak szívózni. Sosem csináltam még ilyet, de nem félek felfedezni, megismerni dolgokat, hisz azt is valaki kitalálta, összerakta. Álmomban már régóta szerepel egy gyakorlatilag gondozásmentes bringa. A lényeg, hogy eldobjuk a láncot, és próbáljuk ki a szíjat. A motoroknál bevállt, itt miért ne lenne jó?
A vásárlásaim nagy része úgy kezdődik, hogy meglátok valamit, ami megfog. Ez a bringa mondjuk egy vadászat eredménye, mert a Samu Bringa után a család minden tagjának akartam egy „Flegmázós Bringát” csinálni. Csak hogy a közös tekerések alkalmával mindenki egy egyedi Cruiseren feszítsen. A vas ugyancsak a neten került elő. A cucc nem nagyon fogott meg, de a váz igencsak megtetszett.
A Trek, mint márka igen korán a felső kategóriás bringák közé került, persze nem ok nélkül. Mondjuk, személy szerint nem vagyok oda annyira értük, de ez csak a vázak geometriája miatt van. A Trek jellemzően rövid vázakat épít, ami nekem kényelmetlen. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem jók, csak én nem rajongok érte. Azt azonban el kell mondani, a kidolgozás, és a forma mesterien párosul a cuccaikban.
Sok ember arcára csal mosolyt a következő kerékpár. Csöpp csemetém egy zsigerből jövő kérdése ihlette. Egy épp rendelésre elkészült bringát adtam át, mikor nemes egyszerűséggel rám nézett, és megkérdezte: Apa nekem mikor lesz ilyen szép bringám?
Laci barátom által, az utolsó csavarig felújított, és restaurált kerékpár keresi új szerető tulajdonosát!
Azt hiszem, mindenki életében eljön egyszer az, hogy nem érdekel, mibe kerül. Ez a bringa egy ilyen döntés eredménye. Persze most nem sajnáltatni akarom magam, de nekem nem adatott meg, hogy amit szeretnék, azt azonnal, megkapjam, vagy esetleg megvegyem. Gondolom sokaknak ismerős ez a helyzet.
Mint nálam sok bringa, ez is egy lomisnál talált darab. Egy enyhén felhős, már-már borongós szombati napon mikor a melegtől amúgy is nehéz az igazak álmát hosszúra nyújtani, és a vinnyogó prérikutyákkal táncoló, fürge makikkal haverkodó, meglehetősen rossz állapotban lévő, zambiai ikerterhes öregasszonyok fotóit nézegetni sem volt kedvem, az amúgy is akadozó két megás mobil neten. Töprengtem mit is kezdjek magammal. Egyszer csak kipattant az isteni szikra „e kő menni Devecserbe”
Az egyik kedvencem ez a bringa. Talán azért is, mert igen szerencsésen találtam rá. Otthon fekszem, nagy magányomban, egy derűs szombat reggelen. Lepukkant énekes madarak daloltak a szemközti fákon, mikor is kipattant a fejemből, hogy unalom űzés céljából bekapcsolom a tv-t. Első csatorna a tv2, rambó2 ismétlés volt, amitől hamar el is ment a kedvem, mivel már százszor láttam, nem igazán kötött le a szépen megkoreografált öldöklés. Lökök egyet a távirányítón, ahol meg a nóta tv-n Nótár Mary koncert volt.
Talán úgy kellene kezdenem, hogy kis felvezetésként elmondom, 94-97-ig egy lelkes kis kerékpáros csapatnak voltam a vezetője, és szerelője egyben. Pár helyi lelkes srác, tele lendülettel, és győzni akarással. Versenyekre jártunk, és élveztük, hogy kint lehetünk a szabadban. Igyekeztünk, jól érezni magunkat.
Mi mondjuk nem füveztünk, pedig már akkoriban is hallani lehetett, hogy fűben, fában orvosság.
Ez egy nagyon emlékezetes kerékpárom. Kb 3 éve vettem iszonyat lelakva, elhasználva, felemás cuccokkal. Kicsit úgy nézett ki, mint a 90’s évek elején a két néger kis gyerek, akik a Kriss Kross nevet viselték a fordítva felvett farmernadrággal. Aztán énekelték Jump Jump.
Ahogy az lenni szokott, a nagy és komoly dolgok, gyakran az egyszerűségből születnek.
Egy példa: Hidrogén bomba. 1 hidrogén atom, milyen egyszerű, pici és még a táblázatban is az első helyen van, fajsúly, és más tényezőket figyelve. De ha ketté hasítjuk, visz mindent, mint a kártyában a Tref hetes.